Karácsonyi hangulat

 

„Olyan szomorkás a hangulatom máma…” - mondja a nóta. …És mondjuk mi is elég gyakran az ehhez hasonló nem túl jó hangulatú megállapításokat: „Nem vagyok jó passzban.” „Voltam már jobban is.” „ A béka s… alatt vagyok.” „Semmi kedvem felkelni.” „Felejtsetek el.” „Meg kéne csinálni.” „El kell mennem.” „Muszáj beszélnem vele.”

Mi lenne, ha változtatnánk a hangulatunkon?

A hangulatunk sokkal lényegesebb tényező az életünkben, mint gondolnánk. A múltbeli hangulataink összessége hatással van a jelenünkre, a jelen hangulatunk pedig hatással lesz a jövőnkre. A hangulatunkkal kapcsolatban három feladatunk van.

1. A múltunkból vonjuk le a tanulságot és zárjuk le.

2. A jövőt tervezzük kellemesre és tegyünk érte nap, mint nap.

3. Eközben és emellett játsszunk és élvezzük a létezést minden pillanatban.

Könnyű azt mondani, és teljesen más megcsinálni, de szeretettel biztatok mindenkit, hogy vágjon bele ebbe a folyamatba, mert soha nem látott irányt vesz az élete, amiben egyre több és több szeretet lesz. (A tudás és az alkalmazott tudás között különbség van.)

1.      Ne engedjük, hogy a múlt negatívumai befolyásolják a jelenünket! Függetlenítsük magunkat szisztematikusan a múlt rossz hangulatainak hatásától, erre a pszicho-energetikai technikák alkalmasak (pl. EFT). A múltunkat kitörülni nem tudjuk és ne is álljon szándékunkban, viszont a múlthoz kapcsolódó jelenlegi hangulatunk megváltoztatása abszolút lehetséges és szükséges. Tévedés azt hinni, hogy „én ezt már rég lerendeztem”. Az ésszel, értelemmel történő lezárás nem lezárás, a hangulatunk továbbra is befolyásoltság alatt marad a múltbeli kellemetlen esemény folytán! Nem tehetünk róla, a létezésünk törvényeihez tartozik, hogy ez a tudatalatti programjaink műve, amelyek az izmainkban, sejtjeinkben, a lelkünkben tárolódnak az értelmünktől, intelligenciánktól, az akaratunktól teljesen függetlenül.

2.      Foglalkozzunk a jövőnkkel is! Találjuk ki, hogy mi lenne az ideális számunkra a jövőnket tekintve. Mi lenne az ideális munka, pénzmennyiség, lelki élet, személyes fejlődés, családi-, baráti kapcsolatok. Milyen lenne az ideális pénzáramlás vagy kapcsolat. Fedezzük fel magunkat: mikor éreznénk, hogy szeretve vagyunk, milyenek lennének az ideális körülményeink. Mi lenne az ideális az apró dolgokat tekintve. Pl. milyen lenne az ideális kinézetem, mi lenne az ideális a testemnek. Milyen lenne a számomra ideális nyelvtudás vagy főzőtudomány. Mi lenne a számomra ideális hajdísz, lakásdísz, ruhanemű és így tovább. Amikor egy párat kitaláltunk, akkor alakítsunk ki a magunk számára fontossági sorrendet. Válasszunk ki egyet, maximum kettőt, és ezekkel kapcsolatban gondolkodjunk komolyan a megvalósítás folyamatán. A többivel ne törődjünk; ha összejön jó, ha nem, úgy is jó. Időnként ismételjük ezt a kitalálási folyamatot, mert az életünk változik, és az ideáljaink is változnak.

3.      A jövőnk szándékos javítása céljából és a létezés pillanatnyi élvezetéért gondoskodjunk arról, hogy most jó hangulatunk legyen. Igaz, hogy sokszor időjárásfüggő, vagy véletlenszerű a hangulatunk, és azt gondoljuk, hogy „a hangulatom olyan, amilyen, nem tehetek róla.” Tényleg nem tehetünk róla, de arról már nagyon is tehetünk, hogy a következő 5 percben milyen lesz a hangulatunk. A szomorkás hangulatú kijelentések helyett beszéljünk arról, ami az ideális lenne, amit szeretnénk. Ha nincs jó hangulatunk, vegyünk igénybe segítséget! (Természet, barátok, klub, zene, sport, stressz oldó technikák – lásd a korábbi blog bejegyzéseket). Amikor kicsit jobb hangulatunk van, akkor kezdjük el megtenni azokat a pici dolgokat, amelyek a legfontosabbak a saját ideális dolgaink teljesüléséhez, és kezdjünk el tenni a szeretteink számára ideális dolgokért is. Eközben játsszunk, humorizáljunk, lazuljunk, élvezzük az életet!

Karácsony közeledtével kívánom, hogy legyünk nyitottak a változásra. Egyesek szerint meg se érjük a karácsonyt, mert itt a „világvége”. Való igaz, hogy minőségi változás tanúi vagyunk, tapasztaljuk a bőrünkön. Ne csak reménykedjünk, hogy az eddigi világnak van vége, és most következik egy szeretettel telítettebb, oldottabb világ, hanem tegyünk is érte. Mélységesen hiszem, hogy ha törődünk a saját testünkkel, gyógyítjuk a saját lelkünket, javítjuk a saját kapcsolatainkat, fejlesztjük a tudásunkat, és tőlünk telhetően cselekszünk, akkor a világot is gyógyítjuk. (Amint kint, úgy bent vagy amint fent, úgy lent.) A karácsony nem a sírás-rívás, nem a „jaj, egyedül vagyok”, nem a szomorkodás, nem a huza-vona, nem a düh, nem az utálkozás ünnepe. A karácsony nem csak egy felcicomázott külsőség. Határozzuk el, hogy belső tartalmat is adunk a karácsonynak és az összes többi napnak.

Határozzuk el, hogy igazodunk a „szeretet trendhez”, és változzunk mi is. Határozzuk el, hogy most komolyan vesszük, hogy a karácsony az újonnan előtörő világosság, a szeretet ünnepe, és ennek megfelelően új hangulatot kapcsoljunk hozzá. DIREKT.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok! :-)